Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72

Intézménymutató: Polgári Szövetség

1990. november 8.

Több ellenzéki csoportosulás /köztük a Temesvár Társaság, a brassói November 15 Egyesület, a Társadalmi Dialógus Csoport/ megalakította a Polgári Szövetséget /Alianta Civica/. Az aláírók között van Ana Bladiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Petre Mihai Bacanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Sora, Stelian Tanase, Radu Enescu és Marian Munteanu. A Polgári Szövetség nov. 8-án sajtóértekezleten ismereti céljait. /Megalakult a Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1990. november 8.

1990. november 15.

Nov. 15-én, a brassói munkástüntetés /1987. nov. 15./ évfordulóján százezrek sereglettek össze Brassóban, emlékezve a hősökre és tüntetve a kormány ellen. Felolvasták és elfogadták a Polgári Szövetségnek a kormányhoz és parlamenthez intézett követeléseit. Gyűléseken emlékeztek meg az évfordulóról Temesváron /70 ezren/ és más városokban is. Brassóban a November 15-e Egyesület közzétette a Brassói Kiáltványt, melynek 15. pontjában követelik az "együttlakó nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak elismerését az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata értelmében". /A Brassói Kiáltvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1990. november 20.

A Polgári Szövetség nyilatkozatban fogalmazta meg követeléseit. Ezek között szerepel a földek visszaadása a parasztoknak, parlamenti és honpolgári vegyes bizottságok létrehozása az ügyészség, a bíróság, a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat apparátusának megtisztítása céljából, a hadsereg demokratizálása szükséges, a marosvásárhelyi események kivizsgálására alakult bizottság jelentését tegyék közzé, ugyanúgy a június 13-15.i bukaresti események kivizsgálására alakult bizottság jelentését, és állítsák törvény elé azokat, akik feldúlták az egyetem, a televízió és egyes párok székházait, független televízióra van szükség, tegyék népi vita tárgyává az alkotmány tervezetet. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1990. december 19.

Dec. 19-én Bukarestben, a Cotroceni palotában találkozott Iliescu elnök a Polgári Szövetség küldöttségével. A találkozó témája az ország jelenlegi helyzetének elemzése volt. A megbeszélés után Iliescu elmondta, hogy a szövetség - ahogy ott is hangoztatták - nem politikai szervezet, a feszült légkörrel kapcsolatban a kormány felelősségét hangsúlyozta. Marian Munteanu, a Polgári Szövetség elnöke hasznosnak mondta a találkozót. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség küldöttségének tagja kifejtette, hogy javasolták a nemzeti egységkormány felállítását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1991. február 6.

A Kézdivásárhelyen az Agache-üggyel kapcsolatos letartóztatások ellen közös nyilatkozatban tiltakozott Kézdivásárhely polgármesteri hivatala, a Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Polgári Szövetség fiókszervezete, az RMDSZ és a MADISZ helyi szervezete. "Ez a megtorló intézkedés ellentmond a Nemzeti Megmentési Front amnesztia-határozatának és a nemzetközi jog előírásainak. 1989. december 22-én a népharag országszerte az elnyomó szervek addig rendkívül durván viselkedő képviselői ellen fordult. Ezt máshol mindenütt elismerték a forradalom természetes megnyilvánulásának, nálunk pedig bűnügyi eljárást indítanak ezeknek a Ceausescu-bizalmiaknak az érdekében és a forradalmat végrehajtó tömeg egyes tagjai ellen." /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ Letartóztatások: nov. 26-i jegyzet.

1991. március 16.

Bukaresten márc. 16-án tüntetést szervezett a Bukarest-Kisinyov Társaság és a Polgári Szövetség. A szónoki emelvényen Nagy-Románia hatalmas térképe volt látható Besszarábiával, Észak-Bukovinával és a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsával. A nagygyűlés után a tömeg a szovjet követség elé vonult, ahol azt skandálták, hogy Besszarábia román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20., márc. 22., MTI/

1991. március 19.

Lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztségéről Marian Munteanu, arra hivatkozva, hogy hamarosan befejezi egyetemi tanulmányait. Politikai tevékenységét a Polgári Szövetségben folytatja tovább. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

1991. március 30.

Márc. 24-27-e között Temesváron nemzetközi értekezletet rendeztek, egyik fő szervezője Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem tanára volt, ahol a hatalom és ellenzék viszonyát vitatták meg, a közép-kelet-európai országokra vonatkoztatva. Az értekezleten kritikus szellemű értelmiségiek vettek részt, olvashatjuk az újságban. A megjelentek szolidaritási nyilatkozatot adtak ki: "erkölcsi szolidaritást vállalnak egymással a demokrácia és a politikai pluralizmus közép- és kelet-európai visszaállítását célzó erőfeszítéseikben." Az aláírók között vannak a Polgári Szövetség képviselői, több országból a liberális értelmiségiek, Magyarországot a Szabad Demokraták Szövetsége képviselte /Haraszti Miklós, Karádi Éva és Törzsök Erika/. A nyilatkozatban nem esett szó a kisebbségekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./

1991. április 12.

Bukaresten, Temesváron, Nagyváradon és Iasiban kormányellenes tüntetés volt, a Polgári Szövetség szervezésében. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1991. április 27.

Brassóiak tüntettek Bukarestben, a televízió vezetőségének lemondását követelték. Hozzájuk csatlakoztak a Polgári Szövetség és a December 21. Társaság hívei is. /MTI/

1991. május 9.

Párttá alakulását határozta el az ellenzéki román Polgári Szövetség. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1991. június 5.

Az RMDSZ kongresszusán emlegették a társnemzet státus kérdését. Molnár Gusztáv politológus, a Dunatáj Intézet munkatársa szerint ez fontos szemléleti változás. Amit valószínűleg elfogadnak: az erdélyi magyarság államalkotó szubjektum, a román nép egyenrangú társa. Molnár Gusztáv mindig is ellenezte a kisebbségi elnevezést. Az 1989-es fordulat után a Magyarország határain kívül élő magyarokban nemcsak kulturális, de erős politikai tudat is fellépett. Ezt úgy nevezhetjük, hogy egység. Vízválasztó lesz, hogy hogyan fogadja ezt a románság. Ki fog derülni, hogy a bukaresti elit ellenzék, például a Polgári Szövetség egy kicsit eltávolodik. "Hosszú távon viszont az erdélyi románság ma még hallgatag részét, remélem, megnyerjük." /Nagy Iván: Kisebbség vagy társnemzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1991. július 2.

Jún. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége tárgyalt Kolozs megye vezetőségével annak érdekében, hogy a három magyar iskolába önkényesen behelyezett román tannyelvű osztályokat töröljék a beiskolázási tervből. A tárgyalás nem vezetett eredményre, ezért az RMDSZ megyei vezetősége elhatározta, hogy folytatja a három középiskola őrzését, júl. 2-án pedig mindhárom iskolában /Apáczai, Báthory és Brassai/ tiltakozó gyűlést szerveznek. Kérnek mindenkit, hogy tartson velük. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Júl. 2-án Kolozsváron többezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért, jelen voltak az egyházak képviselői. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. /Méltóságteljes tüntetés iskoláinkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3., Tömeggyűlések Kolozsváron a magyar iskolákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 7.

Politikai párttá alakulásáról döntött a júl. 5-7-e között megtartó első kongresszusán a Polgári Szövetség. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ A mintegy 120 ezer tagot számláló új párt az értelmiséget tömöríti. Támogatói között van a legnagyobb példányszámú ellenzéki napilap, a Romania Libera. /AFP/

1991. július 12.

A Polgári Szövetség nyilatkozatot adott ki júl. 5-én, Bukarestben a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a kapcsolattartásra a határon túliakkal, anyanyelvüket szabadon használhatják, ahol létszámuk eléri a meghatározott arányt, anyanyelvüket használhatják a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük viszont, hogy lojálisak legyenek, kötelességük megtanulni románul, és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1991. július 12.

Az RMDSZ Udvarhely széki választmányának júl. 12-én kelt állásfoglalása örömmel üdvözölte a Polgári Szövetség júl. 5-i közleményét, első alkalom, hogy egy román tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. Nem tartják elfogadhatónak a térségükben folyó légi hadgyakorlatot, sűrűn lakott településeken alacsonyan szállnak el a helikopterek. A tévében a magyar nemzeti öntudatot sértő kijelentések hangzanak el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

1991. július 18.

Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26.

1991. július 19.

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya a napokban ülésezett és állásfoglalást adott ki, melyben elismeréssel méltatta a Polgári Szövetség júl. 5-én Bukarestben kiadott nyilatkozatát a nemzeti, nyelvi, vallási kisebbségek jogairól. Ez az első alkalom, hogy egy román csoportosulás elfogadta a kollektív jogok megadásának szükségességét. A kormányzat, a katonai vezetés és a bukaresti televízió elfogadhatatlan kísérletet tett az Udvarhely széki RMDSZ-tagság megfélemlítésére. Több órán keresztül katonai repülőgépek, helikopterek gyakorlatoztak, zavarva az egyházi ünnepet. A Székelyföldről "elűzött" tanítók ügyében bizottság szállt ki, a tévében pedig a magyar nemzeti öntudatot sértő kijelentések hangzottak el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1991. július 26.

Az RMDSZ Elnöksége július 26-án Bálványos-fürdőn tartotta ülését, melyről közleményt adtak ki. A romániai demokratikus erők jelentős állásfoglalása a Polgári Szövetség nemzetiségi jogokkal kapcsolatos nyilatkozata. Az RMDSZ szerint nem tanárképző intézet oldja meg a problémát, hanem az önálló magyar tudományegyetem visszaállítása. Szükség van arra, hogy az Oktatási Minisztériumban létrejöjjön a nemzetiségi oktatással foglalkozó államtitkárság, a megyei tanfelügyelőségek pedig tükrözzék a nemzetiségi összetételt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1991. július 28.

Ifjúsági szabadegyetemet szervezett a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Pro Európa Liga, a Polgári Szövetség és a Fidesz Bálványosfürdőn július 21-28-a között. Az előadók között voltak nyugat-európaiak, romániaiak /többek között Smaranda Enache, Radu Popa, Domokos Géza, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő/, magyarországiak, köztük Bíró Gáspár, Molnár Gusztáv és Németh Zsolt. /Pro Minoritate (Budapest), 2-3. sz., (ábrám): Nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

1991. augusztus 1.

Bálványoson Napforduló után címmel egyhetes szabadegyetemet szervezett a FIDESZ Közép- és Kelet-Európa Csoportja, a Polgári Szövetség, a Pro Europa Liga és a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/. A rendezvényre a hagyományteremtés szándékával másodszor került sor. Számos nyugati országból is érkeztek résztvevők. Az előadók a poszkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról értekeztek. Schöpflin György londoni professzor a gazdasági kérdésekről, Tom Gallagher professzor /Breadford/ az interetnikus konfliktusokról. Smaranda Enache elmondotta, hogy az interetnikus konfliktusok megoldásához a mentalitás megváltoztatására, valamint az egyéni szabadság megvalósítására van szükség. Cs. Gyimesi Éva az etnikumok közötti párbeszéd lehetőségeit taglalta, Lőrincz Csaba /Dunatáj Intézet, Budapest/ a kisebbségi önkormányzatok szükségességéről szólt. Bíró Gáspár A diktatúra esélyei Közép-és Kelet-Európában címmel tartott előadást. Vitát váltott ki Molnár Gusztáv Integrációs és dezintegrációs folyamatok Kelet-Európában című előadása, melyben a társadalom elsődlegességt hangsúlyozta a kormánnyal szemben. A trilateriális együttműködésről szólt Németh Zsolt, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője. Magyar Nándor az erdélyi sajtó tanulmányozásáról volt le következtetéseket. Mivel az RMDSZ országos vezetősége Bálványoson tartotta ülését, Domokos Géza is üdvözölte a tábor előadóit és résztvevőit. Végül a Fiatalok Ligájának képviselője felolvasta a résztvevők közös nyilatkozatát a tábor hasznosságáról, amely nyílt lehetőséget teremtett a vitákra, beszélgetésekre a térséget érintő kérdésekben. Viszontlátásra 1992-ben, hangzott mindenütt. /Simon Judit: Napforduló után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

1991. augusztus 27.

A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel a szélsőséges pártok /Román Kommunista Párt, Szocialista Munkapárt, Romania Mare Párt/ és az antiszemita, gyűlöletre felbujtó, kommunista rendszert rehabilitálni akaró kiadványok betiltása /Romania Mare, Europa, Totusi Iubirea, Demokratia, Socialistul, Tromf és hasonló lapok/, ugyanúgy a sovén, kommunista és fasiszta propaganda betiltásának követelése a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat keretében. A parlament törölje a következő törvényekbe foglalt antidemokratikus előírásokat: nemzetbiztonsági törvény, Legfelsőbb Védelmi Tanács szervezésének törvénye, állampolgársági törvény, privatizációs törvény, földtörvény. Érthetetlen, hogyan szerepelhet a fasiszta, betiltandó lapok között Tromf, a magyar vicclap, jegyzi meg a Romániai Magyar Szó szerkesztősége. /A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata és felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1991. szeptember 8.

Romániában elutasítóan reagáltak arra a lengyel külügyminisztériumban kidolgozott tanulmányra, amely szerint a határ menti szubrégiókat, így Erdélyt be kellene vonni a lengyel-csehszlovák-magyar háromoldalú együttműködésbe. A román külügyminisztérium meglepődésének és értetlenségének adott hangot. Az ellenzéki Polgári Szövetség közleményben tiltakozott a terv ellen. /MTI, Rompres/

1991. szeptember 11.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ választmánya ülésezett Zilahon aug. 31-én. Pozitívan értékelték a Bálványoson tartott nyári szabadegyetemet, elhatározták, hogy jövőre is lesz ilyen rendezvény. Foglalkoztak a közelgő helyhatósági választásokkal, támogatják a Polgári Szövetség felhívását. A MISZSZ felhívást intézett Európa ifjúsági szervezeteihez. A szovjetunióbeli események pozitív fordulata megteremtette azt a történelmi lehetőséget, melynek során a népek önrendelkezési elve meghatározóvá válhat. Felhívják Európa ifjúsági szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a Szovjetunió népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1991. szeptember 20.

A Polgári Szövetség párttá alakulása óta másképpen viselkedi, előtérbe hozta a román nemzeti érdekeket, egy napon emlegette a Romania Mare lapot a magyar Tromf vicclappal. Ennek ellenére a Polgári Szövetség Párt nem szélsőséges, ezt figyelembe kell venni, hangsúlyozta cikkében Nits Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1991. december 6.

1992. március 28.

Tőkés László püspök elmondta, hogy még a Polgári Szövetség is engedményeket tesz a nacionalizmusnak. Egy szűk értelmiségi réteg jelenthet egyedül biztos szövetségest az RMDSZ-nek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSZ-en belüli platformosodásra. /Népszabadság, márc. 28./

1992. július 10.

Bukaresten a Polgári Szövetség szervezésében ellenzéki nagygyűlést tartottak, ahol elfogadták a júl. 7-én Temesváron meghirdetett felhívást, amely a temesvári kiáltvány folytatásának számít. /MTI/

1992. július 20.

Miniszterelnöki rendelettel júl. 20-án váratlanul leváltották a két zömmel magyar lakosságú megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete a Polgári Szövetség megyei szervezetével együtt adta ki tiltakozó nyilatkozatát júl. 21-én. A két megye lakosai elhatározták, hogy júl. 23-ára tiltakozó nagygyűlést tartanak. - Az Adevarul júl. 22-i száma vezércikkében írt a magyar prefektusok leváltásáról, elhamarkodott, népszerűtlen megoldásnak minősítve a döntést. /Népszabadság, júl. 22., Magyar Nemzet, júl. 23./ Magyar külügyi főosztályvezető, Nikicser László Bukarestben tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen. /Magyar Hírlap, júl. 24./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72